2016. szeptember 24., szombat

Soha többé! [Rajk László temetése]/ Tovább a filmhez

1956. OKTÓBER.
Soha többé. Ezzel a fogadalommal kísértük utolsó útjukra a magyar kommunista mozgalom ártatlanul kivégzett mártírjait. Ezrek és tízezrek szívébe nyílalt a fájó kérdés, mindez hogyan történhetett? A Tájékoztató Iroda határozata után villámként követték egymást az események. Bizonyítékok helyett vádakat, érvek helyett rágalmakat szórt a zsarnokság diktálta propaganda. Burjánzott a személyi kultusz, az önkény és törvénytiprás. A meggyőzést a parancsolgatás, a nyílt vitát az elvtelen hajbókolás váltotta fel. Az ártatlanul meghurcolt és kivégzett magyar kommunisták elvhűsége és becsülete tisztán áll előttünk. A Kerepesi temetőben rendezett gyászünnepségen kommunisták és párton kívüliek, magyar hazafiak százezres tömegben búcsúznak nagy halottaiktól. Kossuth Lajos temetése óta nem volt még gyászszertartás, amelyre ennyien zarándokoltak volna a Kerepesi temetőbe. Emlékezzünk. Rajk László, a spanyol szabadságharc legendás Firtos Lászlója, a magyar munkásmozgalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége. A többi békeszerető népek oldalán, a népek nagy nemzetközi békefrontjában ott kell tehát állnunk nekünk is, teljes népi, nemzeti erőnk egységével. Így biztosíthatjuk közösen békénket, nemzeti függetlenségünket, szabadságunkat, boldogabb jövőnk zavartalan építését (Rajk). A párt és a kormány nevében Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott gyászbeszédet: …elvtársi kötelességünknek teszünk eleget most, amikor elvtársaink földi maradványait a magyar munkásmozgalom, az 1919-es proletárdiktatúra mártírjainak, az illegális harcok hősi halottainak sírjai mellé temetjük. Az igazságtalanság, amely rajtuk esett, országunkat, egész dolgozó népünket is sújtotta. A párt el van szánva arra, hogy végérvényesen leszámol a múlt hibáival, és biztosítja, hogy soha többé ne legyen ilyen tragédia. Koholt vád, bitó vetette hét évre jeltelen sírba Rajk Lászlót és mártírtársait - mondotta Szász Béla, vádlott társa. De halála ma a magyar nép és a világ előtt jelképpé magasodik. Hisszük, hogy okulva a múltból, máris új útra lépünk, s ezt az utat soha többé nem sötétítheti el ártatlan áldozatok árnyéka.


Látogatás Meseországban / Tovább a fimhez

1955. December.
Rengeteg gyerek keresi fel a Sztálin úti játékkiállítást. Óvodások, iskolások nézik a sok új játékot, amelyek 1956-ban már az üzletekben is kaphatók lesznek. Leginkább az ügyes, mozgó figurák kötik le az apróságok figyelmét. A kisfiúknak a dömperek, az összerakható házak és a villanyvonat a kedvencük. A babaszobák, a varrógépek és a tűzhelyek a kislányoknak szereznek örömet. A sok szép játék között a gyermekek valóságos meseországban érzik magukat.

A Telefonhírmondó / Tovább a filmhez

 A Telefonhírmondó, vagy ahogy akkor nevezték a „Beszélő újság”. Feltalálója Puskás Tivadar, a múlt század egyik legkiválóbb magyar technikusa. Zsenialitását maga Edison is elismerte. Tőle származik a telefonközpont gondolata. A párizsi központ felállítása után ő teremtette meg az első budapesti telefonközpontot. Az ő agyában született meg az egy központból közvetített műsor gondolata is. Kísérletei során 1881-ben a párizsi opera előadását a világkiállítás egyik csarnokába közvetítette. A „Beszélő újságot” 1893 február 15-én helyezte üzembe. Egy hónap alatt Puskás 70 kilométer hosszú önálló hírmondó-vonalat építtetett ki és száz előfizetőt kapcsolt be. Ez a hálózat a rádió megjelenéséig állandóan növekedett. Ferencz József arany fülhallgatói, amelyekkel a millenniumi kiállításon a telefonhírmondó közvetítését hallgatta. A hírmondó állandó pavilonja a kiállításon, amelyben már hangszóróval közvetítették a műsort. „Funiculi funicula. Szárnykürtszóló zongorakísérettel. Előadva Budapesten, 1896 június hó 6-án.” A hírmondó szerepét már átvette a rádió, de Budapesten máig is üzemben maradt. Puskás Tivadar csak egy hónappal élte túl találmánya megvalósítását. Világraszóló elgondolását azonban ma is hirdetik a rádióállomások műsoradásai.


2016. szeptember 23., péntek

Fésűgyártó / Tovább a filmhez

1941,
Naponta körülbelül ezer darab fésűt készítenek a szarufeldolgozó üzemekben, főképpen külföldi rendelésre. Fésűn kívül más tárgyak is készülnek szaruból.


Székesfehérvárott szerkesztették a világ legkisebb erőgépét

1936, December
Kocsis Gyula székesfehérvári géplakatos négy hónapi munkával szerkesztette meg a legkisebb gőzgépet, amelynek hossza összesen 24 milliméter. A parányi kazánban 1 köbcentiméter víz fér el. A kis gép lendítőkereke percenkint 4000 fordulatot tesz meg. Zimmermann István elektromos motorja akkora, mint egy közönséges légy. A parányi villanymotor, amelyet zseblámpaelem hajt, egy hajszál segítségével aránylag nagy kereket forgat.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...