2015. február 11., szerda

ALMÁSI LÁSZLÓ és a magyarabok / Folytatáshoz katt a posztra !

Kik a magyarabok

A múlt század harmincas éveiben a nagy Afrika-kutató, Almásy László hozott először hírt arról a különös népcsoportról, amely Egyiptom és Szudán sivatagos határvidékén él, és magát magyarabnak nevezi: ez núbiai nyelven „magyar törzset” jelent. A törté­net­tudomány azóta kiderítette, hogy a ma­gyara­bok azoknak a magyar és bosnyák katonáknak a leszármazottai, akik I. Szelim török szultán hadaival érkeztek Núbiába a 16. században. Manapság 10–12 ezren lehetnek, s bár mohamedán vallásúak és a núbiai nyelvet beszélik, rendkívül büszkék magyar származásukra, és meghatóan ra­gasz­kodnak őseik hagyományaihoz. A sütés előtt például még ma is keresztet karcolnak a kenyérre, ugyanúgy, ahogy hajdan a ma­gyar parasztasszonyok.

 Sipka Haszan el-Magyar Namíbiai magyaráb férfi (Fotó: Fodor István) Keresztet karcolnak a kenyérre Sokan úgy tudják, hogy a magyaráb elnevezés azt jelenti, hogy magyar arab. Egyáltalán nem azt jelenti. A magyaráb kifejezés két nyelv egy-egy szavából, két tagból, magyar és núbiai tagból álló összetett szó, amelynek jelentése: magyar törzs. Tehát az ÁB szó núbiai nyelven törzset jelent. A csalóka hangzás ellenére a magyaráb kifejezésben egyáltalán nem szerepel az arab szó. Éppen ez az, ami szintén ennek a népcsoportnak a magyar eredetét bizonyítja, hiszen az általuk beszélt núbiai és arab nyelv grammatikai szabályait fölrúgva a magyaráb kifejezés esetében a magyar nyelv törvényeinek megfelelő formában és kiejtéssel mondják ennek az összetett szónak az első tagját. A szudáni beszélt arab nyelvben is "gy"-nek ejtik az irodalmi arabban "dzs"-nek mondott mássalhangzót. Igaza van, de én mégis kérdéssel válaszolok. Akkor miért ejtik az egyiptomi magyarábok, illetve az arab anyanyelvű, núbiai nyelven nem is tudó asszuáni magyarábok is "gy"-nek ezt a mássalhangzót, és kizárólag a magyaráb szó esetében? Tovább megyek: a núbiai magyarábok (núbiai és arab anyanyelvűek egyaránt) úgy mondják, hogy áná magyar, azaz magyar vagyok, vagy áná rágil magyar, azaz magyar férfi vagyok. Márpedig az arabban a jelzőként használt magyar szót mádzsárinak, mágárinak vagy mágyárinak kell mondani attól függően, hogy irodalmi, egyiptomi vagy szudáni arab dialektusban beszélünk. Miben különböznek még a magyarábok a környezetükben élő núbiai népektől? Az elmúlt évszázadokban a magyarábok szokásaikban, életvitelükben, étkezési kultúrájukban, nyelvükben és vallásukban már teljesen asszimilálódtak a környékbeli núbiaiakhoz és az arabokhoz. De vannak azért bizonyos elütő vonások is, amelyeket az 1935-ben náluk járt Almásy László gróf, a világhírű Afrika-kutató, pilóta és térképész is megfigyelt. A magyarábok haja nem fekete, mint a núbiai embereké, hanem vöröses, s a bőrük színe még mindig valamivel világosabb, mint a szomszédaiké. S ami még ennél is érdekesebb: míg a núbiaiak nagy szeműek, a magyarábok szeme jóval kisebb. Egyébként Almásy László volt az első ismert hazánk fia, aki eljutott hozzájuk. Az 1937-ben megjelent Levegőben…homokon című könyvében Almásy külön fejezetet szentel a Vádi Halfával szembeni nílusi Magyarárti-szigeten tett látogatásának. Az egyik ottani magyaráb ezt mondja Almásynak: "Őseink aztán berberin lányokat vettek feleségül, és megtanulták tőlük a rután (berber) nyelvet, ezt beszéljük mi ma is az arab nyelven kívül. Mi tudjuk, hogy vannak magyar népek Európában. Ők testvéreink, és mindig vártuk, hogy valaki eljöjjön közülük ide mihozzánk." (Almásy László grófot, Anthony Minghello Az angol beteg című, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott filmjének főhősét 1945-ben Budapesten többször is letartóztatták. A világhírű pilótát, térképészt és autóversenyzőt a fogházban kegyetlenül megkínozták és a bosszúért lihegő zsidók által vezérelt Budapesti Népbíróság a Rommel hadseregével való együttműködése miatt háborús és népellenes bűntettek vádjával mindenáron el akarta ítélni. Végül is bizonyítékok hiányában, és a zsidó Germanus Gyula orientalista tisztességes tanúvallomásának és a Rákosi Mátyásnál történt közbenjárásának köszönhetően fölmentették. Almásy grófot nagyra becsülték az arabok és Abu Ramlának, a Homok, azaz a Sivatag atyjának nevezték. Almásy László nevét Egyiptomban a Gebel Almazi, azaz az Almásy hegy és a Héliopolisz melletti, általa létrehozott Al-Máza repülőtér őrzi – H. J. megj.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...