2015. augusztus 31., hétfő

Cholnoky Jenő / Folytatáshoz kattints a posztra

Cholnoky Jenő (Veszprém1870július 23. – Budapest1950július 5.) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Cholnoky Viktor öccse és Cholnoky László bátyja volt. Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte. Érdeklődése már ebben a korban a földrajzra irányult, gimnazista korában írta első „földrajzkönyveit”. Apja azonban nem a Tudományegyetemre, hanem a Műegyetemre íratta be, mondván: a tanárok mind szegények. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, előbb a Műegyetem vízépítési szakán, később filozófiai doktorátust szerzett.
A Műegyetem vízépítési tanszékén kapott tanársegédi állást Klimm Mihály professzor mellett. Közben megismerkedett id. Lóczy Lajossal, az akkor már világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki 1894-ben meghívta őt maga mellé asszisztensnek a Tudományegyetem földrajzi tanszékére.
Lóczy Lajos ajánlására 1896-ban szerény ösztöndíjjal Kínába ment tanulmányútra. Mestere azzal a feladattal bízta meg, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, derítse fel a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit. Utazása közel két évig tartott, ezalatt feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját, felfedezett egy nagy lávamezőt Mandzsúriában, és a néprajztudomány számára is értékes anyagot gyűjtött. Naplója 1235 rajzot tartalmaz, köztük sok vízépítmény és különféle mérnöki pontosságú ábrázolás.
VESZPRÉM- Toborzó utca 9. sz. ház udvara. Balról Zelovich Kornél, Segesdy ref. pap, Cholnoky István, Berky Károly, Cholnoky László, Cholnoky Ferenc és Cholnoky Jenő.

Kínából hazatérve adjunktussá léptették elő. A mérnöki diplomája mellé megszerezte második doktori oklevelét, és nem sokkal később a leíró földrajz magántanárává habilitálták.
Feleségül vette Barrois Petronellát. Három gyermekük született: Béla, Tibor és Ilona. Bélából a botanika híres tudósa, Tiborból Kossuth-díjas műegyetemi tanár lett.
1905-ben a kolozsvári Tudományegyetemre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki, és megbízták a tanszék vezetésével. 1912 augusztus-októberében Teleki Pállal nagy körutat tett az Egyesült Államokban. 15 évet töltött Kolozsváron, magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást, közben részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. 1919-ben a románok bevonulása után menekülnie kellett Kolozsvárról. Budapesten földrajzi szakértőként beosztották a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba.
1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a következő évben pedig kinevezték a budapesti Tudományegyetem tanszékvezető tanárává. Kifosztott, elhanyagolt tanszéket örökölt elődjétől, Czirbusz Gézától, de kitartó munkával újra nemzetközi színvonalra emelte a hazai földrajzoktatást.
Tanítványai sorából olyan kiváló professzorok emelkedtek ki mint Bulla Béla, Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán, Kádár László. Hetvenéves volt, amikor 1940-ben nyugállományba vonult. Otthonában szakadatlanul dolgozott tovább, 80 éves korában bekövetkezett haláláig.
HORTOBÁGY -  Cholnoky Jenő (jobbra) földrajztudós, német tudósokat kalauzol.
BUDAPEST VII. Marek József (Elemér) utca 41. III. em., Cholnoky Jenő és fia Béla.
 BUDAPEST VI. Andrássy út 103. Hopp Ferenc világutazó kertje, Cholnoky Jenő és felesége Barrois Petronella.
Cholnoky Jenő földrajztudós, Almásy György Ázsia-kutató, Déchy Mór geográfus, Lóczy Lajos földrajztudós, Vámbéry Ármin Közép-ázsiai utazó, Sven Anders Hedin svéd földrajztudós.
 NAGYBECSKEREK -  Cholnoky Jenő földrajztudós.
KECSKEMÉT -  Cholnoky Jenő földrajztudós a Szikra gazdaság szőlészetében.
 ERDÉLY NAGYVÁRADPÜSPÖKFÜRDŐ az erdő szélén Cholnoky Jenő földrajztudós fest.
 BÜKKSZENTLÉLEK -  Pálos kolostorrom, jobb szélen Cholnoky Jenő földrajztudós.
DOBOGÓKŐ -  a Magyar Turista Egylet I. világháborúban elhunyt tagjai emlékére állított emlékmű, elől jobbról a második Cholnoky Jenő földrajztudós.
Cholnoky Jenő földrajztudós.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...