2016. szeptember 29., csütörtök

A Malév 240-es számú járata / Folytatás a posztban

Malév 240-es számú járata a Malév által üzemeltetett három hajtóműves Tu–154 típusú sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amely a BudapestBejrút menetrend szerinti útvonalon Libanon tengerpartjának közelében 1975szeptember 30-án a Földközi-tengerbe zuhant. A fedélzeten tartózkodó ötven utas, valamint a tíz fős legénység életét vesztette. A légikatasztrófa oka hivatalosan azóta is ismeretlen.

Az utóbbi években is tartja magát a szóbeszéd, amely szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy PFSZ tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók Szíria, illetve Izrael.
A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetői tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet budapesti irodájának megnyitóján. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett. Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utast befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre.

2007. szeptember 27-én Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszter levelet írt Répássy Róbertnek (Fidesz) a Magyar Országgyűlés képviselőjének arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 2003-ban két jelentést is készített a balesetről. A jelentéseket a miniszter úgy foglalta össze, hogy nem találhatóak korabeli (titkosszolgálati) dokumentumok az ügyre vonatkozóan. A 2003-as jelentéseket szigorúan titkosnak minősítették a légikataszrófával nem kapcsolatos egyéb tartalmuk miatt.
2009. január 6-án a katasztrófával kapcsolatban a hatóságok hallgatásának problémáját az Európai Bizottság elé terjesztették.
A katasztrófa után a tenger felszínén megtalált muzulmán áldozatokat a muzulmán vallási hagyományoknak megfelelően 24 órán belül eltemették. A megtalált nem muzulmán áldozatok nyughelye ismeretlen a hozzátartozók előtt. A katasztrófa után Budapesten felavattak ugyan egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, azonban nem biztosítottak lehetőséget a gyászoló hozzátartozóknak, hogy a különböző vallású áldozatokra az emlékhelynél vallási szertartásokkal emlékezzenek meg. Az emlékhelyet a baleset 30. évfordulóján felújították, továbbá az áldozatokra megemlékező gyászmisét is tartottak. A repülőgép roncsait 2009-ben sem kívánták a felszínre hozni, holott ennek műszaki feltételei már a katasztrófa idején is adottak lettek volna. A kiemelés utáni műszaki vizsgálat véget vethetett volna a baleset körülményeivel kapcsolatos több évtizedes találgatásnak. Magyarország Kormánya 2009-ben úgy döntött, hogy a gyászoló hozzátartozók részére áldozatonként 4 millió forintot fizet. Valószínűleg ez a történelem legnagyobb részletes nyilvános vizsgálat nélküli polgári légikatasztrófája.

2016. szeptember 23., péntek

250 éves török ágyúóriás a Várban

1935. Január
A budavári gróf Bethlen István bástyasétány északi végén, a Hadimúzeum sarkán felállítandó lovas szobor alapozási munkálatai során, két méter mélységben ágyúgolyók, puskacsövek és emberi csontok mellett egy hatalmas bronz ágyúcsőre bukkantak. Alatta vastengelye és kerékmaradványai. A csövet, mely az 1688-iki ostrom alatt süllyed a föld alá, a rajta lévő felirat szerint 1684-ben Achmed öntette. Hossza 4 és fél méter, kalibere 17 centiméter, bronzanyagának súlya 36 métermázsa. Ma Magyarország legnagyobb ágyúrégisége.


2016. szeptember 22., csütörtök

TATABÁNYA ANNO 1. / Tovább a filmhez

1926. SZEPTEMBER
HŐSÖK EMLÉKSZOBRÁNAK LELEPLEZÉSE TATABÁNYÁN. A KÖZSÉG HATÁRÁN FELÁLLÍTOTT DIADALKAPUNÁL PALKOVITS LÁSZLÓ ALISPÁN ÉS A BÁNYÁSZOK KIKÜLDÖTTJE ÜDVÖZLI JÓZSEF KIR. HERCEGET. JÓZSEF KIR. HERCEG KOSZORÚT HELYEZ AZ EMLÉKMŰRE. BARÁTHI DR., HUSZÁR ALADÁR VÁRMEGYEI FŐISPÁN EMLÉKBESZÉDE. TESTÜLETEK, INTÉZMÉNYEK ELHELYEZIK KOSZORÚIKAT. DÍSZMENET





FORRÁS : MANDA

JELENETEK A PARASZTSÁG ÉLETÉBŐL 2. / Tovább a filmhez

1932. JÚLIUS
KÉPEK A NAGYKÁTÁN RENDEZETT ARATÓVERSENYRŐL. A VERSENYBEN RÉSZTVEVŐ ARATÓK ÜNNEPI FELVONULÁSA.



FORRÁS : MANDA

JELENETEK A PARASZTSÁG ÉLETÉBŐL 1. / Tovább a filmhez

1932. AUGUSZTUS

HAJNALI GYÜMÖLCSPIAC KECSKEMÉTEN. A VILÁGHÍRES BARACK MINTASZERŰ CSOMAGOLÁSBAN ÉS FELDOLGOZÁSBAN KERÜL FORGALOMBA. 



FORRÁS : MANDA

2016. szeptember 21., szerda

A MAGYAR RENDŐRSÉG ( ANNO) /Továbba filmhez

Riadó a budapesti rendőr-főparancsnokságnál
1931. OKTÓBER




Páncélozott Jeep-ek a rendőrségnél 1947. FEBRUÁR 

A rendőrlegénység húsvéti áldozása a Bazilikában
1934. MÁRCIUS

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...