A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Baranya megye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Baranya megye. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 12., csütörtök

Réka-vár / Folytatás a posztban

 Maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza köz|ség határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel.
 J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra. Az egyik herceghez, Edwardhoz adta feleségül Szent István egyik leányát. Az ebből a házasságból született gyermeket Skóciai Szent Margitként tisztelik, aki feltehetően a nádasdi várban született.
 Valószínűleg földvár volt Margit idején és a fennmaradt romok a XIII. századból származnak. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez.
 A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.



2017. február 1., szerda

Baranya felszabadítása-1921 / Folytatás a posztban

A szerbek 1918 novemberében kezdték meg Dél-Magyarország megszállását: 9-én elfoglalták Újvidéket, 13-án Szabadkát, 18-án már Mohácson voltak. Jelentősen megkönnyítette dolgukat a Károlyi-kormányzat katonai leszerelési döntése, amelynek következtében a megszállók kis csoportja lényegében minimális akadály nélkül tudta elfoglalni Magyarország ezen részét. Súlyosbította a helyzetet, hogy Károlyi Mihály egy szedett-vedett delegáció élén a belgrádi katonai konvenció aláírásával önként vállalta, hogy ideiglenes demarkációs vonal húzódjék a történelmi határokon belül. Megszállás alá került jóformán egész Baranya megye.

 A szénbányászat miatt stratégiailag is kiemelt jelentőségű Pécsre a belgrádi aláírás másnapján, 14-én, csütörtökön érkeztek a szerb csapatok. A párizsi konferencia tárgyalásai alatt lassan egyértelművé vált, hogy a Délvidéket elcsatolják az országtól, a délszláv kormány azonban további területek megszerzésére törekedett. A sajtóban is arról cikkeztek, Baranyát elcsatolják Magyarországtól, bár néhány nappal később már csak annyit írtak, hogy a vármegye felét kapják meg a jugoszlávok. 1919. július 25-én jelölte ki a békekonferencia legfelsőbb tanácsa a végleges határokat, Baranya vármegye területének csak egy kisebb részét kívánták elcsatolni Magyarországtól. 1919. augusztus 19-én hivatalosan is értesítették a jugoszláv delegációt a magyar–jugoszláv határ baranyai szakaszának megvonásáról. A dokumentum a jelentős és gazdasági szempontból értékesebb baranyai területeket Pécs városával együtt Magyarországnak hagyta. Csakhogy a szerbek még ekkor sem tettek le a térség megszerzéséről.
 Időközben Pécs valóságos kommunista gyülekezőhellyé változott, a megbukott Magyarországi Tanácsköztársaság hívei – Bécs mellett – innen próbálták újjászervezni erőiket. Noha a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban üldözték a kommunistákat, Baranyában inkább a szélsőbaloldali és radikális elemeknek kedveztek, mint a konzervatívoknak és keresztényszocialistáknak. Előbbiek például szabadon gyűlésezhettek, lapokat alapíthattak és terjeszthettek, utóbbiaknak ez tiltott volt. A megszálló csapatok parancsnoksága elnézte azt is, hogy a szakszervezetek 1920 februárjában politikai gyűléseket tartottak, amelyeken olyan kijelentések hangzottak el, hogy ők „egyek az orosz proletárokkal”. Amint Mályusz Elemér fogalmazott A vörös emigráció című könyvében: „elnézte, mert ugyanezek az emigránsok jóindulatának megnyerése végett nem késtek hangoztatni, hogy egy esetleges népszavazásnál inkább a »demokratikus« Jugoszláviára, mint a »reakciós« Magyarországra adnák le szavazatukat.”
 A pécsi központúvá vált vörös emigráció 1920 augusztusának végén létrehozott egy ún. Nemzeti Tanácsot, amely önhatalmúlag saját magát nevezte ki a pécsi polgárság és munkásság, az egész helyi magyarság egyedüli képviselőjének. Törvényhatósági „választásokat” tartottak (ezen a polgárság és a munkásság tekintélyes része tiltakozásul nem vett részt), majd törvényhatósági bizottság alakult egy bizonyos Doktor Sándor vezetésével. A korábbi tisztségviselők elbocsátása után az addigi pozíciók csaknem kétszeresét töltötték fel emigránsokkal, köztük nagy számban exponált kommunistákkal. A megnövekedett bürokrácia eltartását a polgárságra kivetett óriási adókból kívánták fedezni. A bizottság Linder Bélát, Károlyi Mihály első – ittasan elmondott beszédei és az ország ütőképes haderejének lefegyverzése révén hírhedetté vált – hadügyminiszterét nevezte ki Pécs városának polgármesterévé, aki nem sokkal ezután kijelentette: mindenféle párizsi döntés ellenére nem engedi bevonulni a magyar hadsereget Pécsre és Baranyába.

 Linder és Jászi Oszkár – aki ekkoriban a Bécsi Magyar Ujságban Lenint dicsőítette – memorandumot adtak át Belgrádban, amelyben kifejtették, Magyarországot csakis katonai megszállással lehet semlegesíteni, ami Jugoszláviának is érdeke, ők viszont magukra vállalnák a „kellemetlen feladatot”, ha a szerbek által megszállva tartott területek közigazgatását kézbe kapnák. Tehát ne adják át a pécsi területet Magyarországnak, hanem hozzanak létre önálló közigazgatási kerületet. 1920. november 18–23. között tárgyalásokat folytattak Belgrádban Nikola Pašić miniszterelnök részvételével. A jugoszláv kormány Jásziékénál mérsékeltebb álláspontra helyezkedett, többek közt hadsereg szervezésébe sem mentek bele – leginkább azért, mert egy vörös sereget magukra is veszélyesnek tartottak. Átvették viszont azt a kitételt, hogy Jugoszlávia „zálogként” kezeli a területet, és csak akkor hajlandó átadni Magyarországnak, ha az betartja a párizsi béke rendelkezéseit – mivel ez egybevágott annexiós törekvéseikkel. Későbbi tárgyalásokon Linder előterjesztette önkormányzati tervezetét, amely szerint a Pécs–bajai Autonóm Terület elszakadna az anyaországtól, a magyar törvények nem terjednének ki rá, de a jugoszláv jogszabályokat átvehetné. Jászi javaslata volt, hogy a jugoszláv valutát is bevezethetnék. Linder az utódállamok és az antant képviselőinél is kilincselt 1921 első felében memorandumával, a kisantant államok követei természetesen minden Magyarország ellen irányuló akcióban partnerek voltak, az angol, francia és olasz követ azonban nem is fogadta Lindert, a nagyhatalmak kitartottak Baranya kiürítése mellett.
 A nagyhatalmak határozottan Jugoszlávia értésére adták, nem térhet ki a kiürítési parancs elől, így 1921. augusztus 18-án megkezdték a csapatkivonást. Ám még ezt megelőzően, a bécsi emigráció folyamatos, uszító propagandájának hatására augusztus 14-én Pécs főterén a „tömegek” nagygyűlésen a fegyveres ellenállás és a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság kikiáltása mellett határoztak. A sajátságos, önmagát Jugoszlávia protektorátusa és az antant védelme alá helyező, hat napon át fennállott „államalakulat” intézőbizottságának elnöke Dobrovics Péter (Petar Dobrović), egy pécsi dekoratőr-festő lett – aki háromtagú küldöttséggel máris Belgrádba indult. Linder 19-én – életében utoljára – megjelent még Pécsett, csomagolni. Egy beszédet még elmondott a városháza erkélyéről, azt hangoztatva, nem lesz kiürítés. Majd távozott, hogy élete hátralévő részét Jugoszláviában töltse. Halála után, 1962-ben díszsírhelyet kapott a jugoszláv kommunista vezetéstől.

 1921. augusztus 21-én, vasárnap már Gosztonyi Gyula magyar királyi kormánybiztos volt Baranya és Pécs közigazgatásának legfőbb ura. Este előbb tíz, majd még 108 magyar csendőr érkezett Pécsre, csákójukon a Szent Koronával ékesített magyar címer. Másnap, augusztus 22-én kora hajnaltól pedig a magyar nemzeti hadsereg kijelölt egységei lépték át az addigi demarkációs vonalat, és ujjongó, önfeledt tömegünneplés közepette megkezdték a magyar területek újbóli birtokbavételét.

2016. február 14., vasárnap

A Máriagyüdi kegyhely / Folytatáshoz kattints a posztra

A Kegyhely történetéből
Régmúlt
    A rómaiak igen forgalmas Pécs-Eszék útja a templomdomb alatt húzódott. Itt balra elkanyarodott belőle egy ág a mostani Vókányi-hegyek irányába. Az elágazásnál kellemes, üdítő forrás csorgott; mely még ma is adja vizét. Pihenőhely volt ez az útonjáróknak. A rómaiak után hunok, longobárdok, avarok, majd az antok - barlanglakó szlávok - lakják e vidéket. Ők kereszténnyé válnak. Talán még ők helyeznek el a forrás mellé egy Mária-szobrot, melyet a vándorlók is, az itteniek is tisztelettel keresnek fel.
Honfoglalás
     896 körül Etu (Etel) kun fővezér fia, Eudu (Gyöd, Gyödö) foglalja el ezt a vidéket. A forrás környékén vesz szálláshelyet. Nevéből lesz a hely Gyöd-Jud- Gyüd, majd Máriagyüd. Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés atyákra bízza ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépítették ezt a későbbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. Mihály kápolna jobb oldalán: csúcsíves bemélyedés.
Árpád-ház
     1100 körül a vókányi hegyen szalok nemzetség megalapítja a hatalmas méretű szenttrinitás bencés apátságot. Ők veszik át Gyüd gondozását. Megismertetik a náluk többször megszálló Il. Géza királyt az akkor már ismert és látogatott kegyhellyel. Ő hálából országos gondjainak sikeres megoldásáért, templomot építtet 1148-ban. Ebben helyezik el a kegyszobrot. A tatárok dúlását (1242) szerencsésen megússza.
Mohács előtt és után
     1323-ban már a pécsi káptalanhoz tartozik. Saját plébánosa van. 1500 körül újra a szenttrinitás bencés atyái látják el, akik közben Siklósra települtek át. 1537. Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lesz, és 51 faluját - köztük Gyüdöt is - e vallásra viszi. 1543. Siklóst megszállják a törökök. A papok és szerzetesek elmenekülnek. A templom először török mecset lesz, majd a görögkeleti rácok veszik át, később a reformátusok kezébe kerül. Elhanyagolódik, elnéptelenedik, a kegyszobor elvész.
     1687. augusztus 12. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól. Siklósra ferences atyák, barátok települnek. Gyüdön egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek.
     1689. I. Lipót császár utasítására Vechi szigetvári várkapitány katonáival visszajuttatja a templomot a katolikusok kezére és a barátok gondjaira bízza.
     1698. Kaproncáról Mária-szobrot hoznak P. Králycsevics Tamás ferences atya vezetésével.
     1704-ben a református Zana György és Sándor László kuruc vezérek fosztogatása elől Siklós várába viszik. Mivel az ide 1704. március 24-én betörő rácok vérengzenek, és a szobrot is karddal megvagdalják, Benua Henrik jószágkormányzó Eszékre menekíti. A mai napig is ott van a ferences templomban.
     1706. újabb rendkívüli jelek, jelenések buzdítják a híveket.
     1713. Nesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök adományozza a jelenlegi kegyszobrot. 1784-ben készítik eléje finom ötvösmunkával az ezüstpalástot. 1739-ben bővítik a templomot, lerakják a ferences rendház alapjait. 1742-ben szentelik fel.
     1746-tól Siklóstól elszakadva önálló rendház a gyüdi, és egyedül látja el a kegyhely gondozását.
     1788. ll. József császár bezáratja a kegyhelyet. A felvett jegyzőkönyvben: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, két mázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. Ezek nagyobb részét elviszik.
     1805. VII. Pius pápa elismeri a kegyhelyet.
     1835. Megépül a gyóntató-udvar 10 gyóntatószékkel. 1860. Elhelyezik a domboldalban a fájdalmas Szűzanya szobrát. Ma is kedves helye a zarándokoknak. 1862. Siklósi márványból elkészül a kegyoltár alsó része. A felső részt fehér márványból 1936-ban építik meg. 1900. A századfordulóra és a magyarság 900 éves kereszténysége emlékére jubileumi feszületet állítanak fel a hegyen. A cink korpusz Kiss György szobrászművész alkotása. Szeptember 8-án 25-30 ezer hívő élén Hettyei Sámuel pécsi püspök Pécsről gyalog zarándokol ide és szenteli fel.
     1918. Hároméves szerb megszállás következik.
     1921. A megszállás megszűnésekor Zichy Gyula pécsi püspök szeptember 8-án hálaadó zarándoklatot vezet és felajánlja a kegyszobron látható ezüst szívet.
     1950. Megszüntetik a szerzetes rendeket. A rendházból állami szociális otthon lesz. 1958. A gazdasági épületből ideiglenes plébániát alakítanak ki.
     1964. Papp László festőművész felújítja a templom belső terét. 1972. Elkezdődik a templom külső res- taurálása. 1977. A zarándok hívek adományaiból felépül az új plébániaház. 1978. Megindul a barokk oltárok teljes felújítása, aranyozása. Átépül elektromos vezérlésűre az 1900-ban készült orgona. Megszépül a fájdalmas szobor környezete. 1981. Teljes felújítást kapnak a szabadtér épületei, a kálvária kápolnája és stációi. 1985. A plébánia-ház mellé, vele szerves egységben nyugdíjas papok részére otthon épül, hogy a Zarándokok gyóntatásában segítsenek.
 A templom leírása
     Főhely a kegyoltár. Még a II. Géza király által 1148-ban épített részben áll. Neobarokk stílusban képezték ki. Az alsó rész 1862-ben készült siklósi márványból. A többi rész barokk jellegzetesség: márványutánzat. A szentségház bronz ajtaja 1936-ból való. Szűz Mária életének egyes mozzanatait mutatja be a domborítás. Fentről balról jobbra: Angyali üdvözlet - Jézus születése - Betegek gyógyítója - Pieta - Mária mennybemenetele - Magyarok nagyasszonya - Középen: A bibliai életfa - Az örök élet forrásai, A hét szentség jelképe. A kegyszobor a harmadik a kegyhely történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. Egy XIV. századból való érem ábrázolása szerint az koronával és palásttal ékesített gyermeke nélküli Mária-szobor volt. A másodikat 1689-ben hozták Kaproncáról, de 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették. Ma is ott van a ferencesek templomában. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. Az oltár ormán a szentháromság-egyisten szokásos jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körül fogja a kerülő. Zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor itt járják körül az oltárt, és köszöntik énekükkel Jézust és a Szűzanyát. Bent a gótíves ajtó a régi sekrestyéhez volt bejárat. Ez a rész a XIII. sz.-ból való.
    A szentély falát alul a hála-táblák borítják. Ma is állandóan hozzák őket egy-egy segítség megköszönésére. Feljebb a pápa és a pécsi püspökség címerét lát- hatjuk. A különös boltozatú mennyezeten a 4 evangélista jelképei sorakoznak. Angyal: Szt. Máté, oroszlán: Szt. Márk, tulok: Szt. Lukács, sas: Szt. János, középen a Szűzanya szokásos monogramja. Balkéz felé a mostani sekrestye bejárata, jobbra egy gótíves bejárat tölgyfa ajtóval, melyet kívülről szép faragás díszít. Középen a II. Vatikáni Zsinat által szorgalmazott szembemiséző oltár.
     A hajórészt 1739-ben barokk stílusban építették. E stílusra jellemző: a mozgalmasság (megtöri a vonalakat - I. ablakok), dinamikus mozgásban ábrázolja a szobrokat, gazdagon aranyoz, márványoz. A márvány legtöbbször csak utánzat, mert nincs a kornak elég pénze az igazihoz. Ilyenek az itteni mellékoltárok is. Balra a ferences rend, a barátok, nagy alapítójának Assisi Szt`. Ferencnek az oltára. 1182-1226. között élt az olasz Assisi városban. A szegénység, a vidámság, a jóság nagy szentje. Átalakító hatással volt korára. Festménye a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. A fönti kis kép remete Szt. Pált ábrázolja. Ő a szerzetesség indítója. Egyiptom pusztaságában élt 228-341-ig. A szobrok: balra Szt. István (975-1038) és Szt. László (1046-1095), a két nagy magyar király. Fent középen a címerben két keresztbe tett kar: a ferences harmadrend jelvénye, kínő belőle a kettős kereszt, a keresztény magyarság jelzője. A jobb oldali oltár Szt. Antalnak állít emléket.
     1195-1231. között élt. Egyházdoktor, ékesszólásával, csodálatos tudásával kápráztatta el kortársait. Ma ő a minden bajban segítő közkedvelt szent. A kép a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra.
     Fönt: Remete Szt. Antal a nagy névrokon. Egyiptomban élt 251-356 között. A szobrok balra: Szienai Szt. Bernardin (1380-1444) ferences atya, lenyűgöző népszónok. Jézus szent nevének nagy hirdetője. Jobbra: Kapisztrán Szt. János (1386-1456) ferences atya, tüzes lelkű népszónok. Hunyadi János segítőtársa a nándorfehérvári csatában. 1456-ban Siklós mellett, a Göntéren tartott gyújtó beszédet.
     A hátsó mellékoltár a gyógyulást kiesdő szentek oltára. A nagyképen fent: Mária a kereszténység segítője, balra: Szt. Sebestyén (288) Dioklécián császár testőrtisztje, kit hite miatt agyonnyilaztak, jobbra: Szt. Rókus (1295-1327) francia származású. A pestis betegek nagy ápolója és gyógyítója. Kórházak viselik nevét, és kérik oltalmát. Középen: Limai Szt. Róza (1586-1617) Peru nagy szentje. Hihetetlen önmegtagadásáival és a folytonos szenvedések türelmes elvise- lésével érdemelt ki nagy tiszteletet. A szobrok: Balra: Szt. Anna, Jézus anyai nagyanyja, jobbra: Szt. József, Jézus nevelő atyja.
     Jézus szíve kápolna: A nagyméretű faszobor egy tiroli fafaragóműhelyben készült. A fenti kép Nepomuki Szt. Jánost (1340-1383), a gyónási titok szent- jét ábrázolja. Ezelőtt ez a kápolna az ő tiszteletére volt rendelve. A bal oldali üvegablakon Szt. Kamill (1550-1614) van. Olasz származású. A kamiliánus betegápoló rend alapítója. Jobb oldalon Szt. Bonifác (672-754) vértanú püspök, Németország térítő apostola. Angol származású. Túloldalt az első: Keresztelő kápolna. A keresztkút mögött a 14 segítő szent képe: Szt. Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus. Középütt: Szűz Mária, a kereszténység segítsége. A hátsó: Szt. József kápolnája.
     További szobrok: Balra fent: Nepomuki Szt. János. Lent: Páduai Szt. Antal, vele szemben: Kis Szt. Teréz, majd Szt. Joachim, Szűz Mária édesapja. Keresztelő Szt. János és lourdes-i Szűz Mária.
     A bejárat fölött az üvegablak mögött: Ancilla Domini, Palkovics Lajos alkotása 1979-ből. A nyugati főbejárat fölött a szűzanya régi barokk kőszobra. A mennyezet festése: 10 szűz Mária monogramban a Lorettói litánia 10 megszólításának jelképe.
     A falon az idezarándokló három nemzetiség: magyar, német, horvát kedvelt Mária-énekének kezdő sora. A padok a ferences műhely alkotásai művészi faragásokkal és díszítésekkel. Külön figyelmet érdemelnek az elővédek emblémái.


2015. november 22., vasárnap

Komló - Egy város születése / Folytatáshoz kattints a posztra


FOTÓK : http://www.fortepan.hu/

 Komló (németülKumlauhorvátul Komlovészak-baranyai város, a Komlói járás központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta KisbattyánMecsekfalu és
Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

Anna akna, Béketelep, Belváros, Béta akna, Cseresznyák, Dávidföld, Gadány, Gesztenyés, Hármas akna, Határtető, Kakastelep, Kenderföld, Kisbattyán, Kossuth akna, Kökönyös, Körtvélyes, Mecsekjánosi, Sikonda, Zobákpuszta, Majális tér, Mecsekfalu, Mecsekjánosi-puszta, Somág-tető, Szent Imre-telep, Szilvás, Új-telep,
 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették előszörVilla Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow1320-ban Kemle1321-benKomlod1329-ben Komlou13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
 Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
 1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.
 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt,Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.
 2001-ben 27081 lakosából 26294 magyar, 419 cigány, 289 német, 29 horvát, 18 román, 6 ukrán, 6 lengyel, 5 szerb, 5 szlovák, 5 szlovén és 5 görög volt.
A város mai népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni: az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón.

Nevezetességei

  • Városi Helytörténeti Múzeum 
  • Komlói Természettudományi Gyűjtemény
  • 13. századi gótikus templom romjai
  • Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi öt alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.
 Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek
  • Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Árgyelán György, fotográfus
  • Babina Éva, porcelánfestő
  • Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
  • Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
  • Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
  • Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
  • Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
  • Dénes Gizella (1897–1975) írónő
  • Farkas Gábor, türelemüveg készítő
  • Ferenczy András, énekes
  • Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
  • Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
  • Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
  • Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
  • Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
  • Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
  • Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
  • Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója
  • Ilka Gábor, 
  • Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
  • Király Csaba, zongora- és orgonaművész
  • Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
  • Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
  • Lővei Attila, autóversenyző
  • Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
  • Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
  • Mózes Balázs, színművész
  • Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
  • Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
  • Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
  • Rózsaszín Pittbull zenekar
  • Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
  • Sárkány Kázmér operaénekes
  • dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
  • Takács Péter, festő és rajztanár
  • Tibai Gyöngyi, költő és képzőművész






















Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″k. h. 18° 15′ 40″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″osm térkép ▼
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...