A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kazal László. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kazal László. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 12., csütörtök

SZINÉSZ ÓRIÁSOK / Többi képért katt a posztra !

Vízváry Mariska színművésznő

 Tolnay Klári és Dénes György színművészek.

 Turay Ida színművésznő.

 Jávor Pál az Életre ítéltek! című filmben.

 Pasaréti út, Hunnia filmgyár, Lázár Mária mint Sári bíró.

  Lorán Lenke és Kazal László színművészek.

 Ajtay Andor színművész.

 Kazal László színművész.

  Gobbi Hilda színművésznő.

 Psota Irén, Bodrogi Gyula és Lehoczky Zsuzsa színművészek.

 Darvas Iván színművész.

 Kibédi Ervin színművész.

  Márkus László színművész.

Alfonzó (Markos József).

FORRÁS : http://www.fortepan.hu

2015. február 7., szombat

Színész óriások / Többi képért katt a posztra !

Komlós Juci színművésznő családi körben, testvérével Komlós András színművésszel és lányával, Földessy Margittal (mögöttük). 1974.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Rátonyi Róbert és családja. 1959.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Latabár Kálmán színművész feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművész, parodistával Siófokon.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

  Madaras József színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
Madaras József (Rigmány, 1937. augusztus 16. – Máriahalom, 2007. április 24.) Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező.

Élete

A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot, 1959-1960-ban a szegedi Nemzeti Színházban játszott, 1960-1961-ben az Állami Déryné Színház, majd 1961-1966 között a Thália Színház tagja volt. 1966-tól a Pannónia Stúdió szinkrontársulata, 1969-től az Irodalmi Színpad, 1971-től a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt. 1982-től rendezőként is tevékenykedett, filmekben 1957-től kezdve szerepelt.

Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el „életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját – mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be – 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.

A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta.

Csupati őrmester (1975-76)

Csupati őrmester (1975-76)

Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.

Madaras Józsefet 1978-ban az érdemes művész elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a locarnói fesztivál nagydíját, 1996-ban megkapta a Kossuth-díjat, 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent.

Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken.”

Budapest, XIV. Puskás Ferenc stadion (Népstadion) területe a Keleti pályaudvar felőli marathoni kapu környékén. Kazal László színművész.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Fónay Márta színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

 Kiss Manyi színművésznő.
Forrás : http://www.fortepan.hu/


 Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Dömsöd, Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásán.
Forrás : http://www.fortepan.hu/

Jávor Pál színművész. 1940.
Forrás : http://www.fortepan.hu/
 

 


Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...