A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balaton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Balaton. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. szeptember 26., szombat

Hogyan nyaralt a magyar munkás

 





Ez a Jelenkorban megjelent írás például arról szól, hogy a Balaton csak a szocializmus megérkezésével vált az egyszerű munkásemberek számára is elérhetővé, addig csak a burzsujok élvezhették a magyar tengert.

"A századforduló idején kezdett kiépülni Földvár, Lelle, Boglár és Fonyód, s a térdigérő, keresztcsíkos trikót viselő férfi fürdőzők mellett ekkor már fel-feltünedeztek a lidón a bugyogós nadrágba, hosszúujjas fürdőruhába öltözött, nagyszélű kalapot és könyékig érő kesztyűt viselő strandoló nők is. A két világháború között indult rohamosabb fejlődésnek a déli part, de egy balatoni nyaralás költségeit ekkor is csak a jobbmódú polgárság s a vezető tisztviselő-réteg tudta előteremteni. A nép tömegei legfeljebb képeslapokról ismerték a magyar tengert, a költőnek. Erdélyi Józsefnek, is ilyen balatoni emléke van ebből az időből: „Én ott fürödtem, ahol a libák...'' Földvár vad kártyacsatáiról, Siófok dőzsölő mulatozásairól, Szemes kasztokba tömörült „villabirtokosairól", az egész tópart a társadalmi különbségek kérkedő kihangsúlyozásáról volt hírhedt. A nép csak a felszabadulás után léphetett be a legszebb magyar tájba, ekkor vált a Balaton-mellék az ország legnagyobb üdülőtelepévé."



2019. február 8., péntek

Balatoni épületek a Kádár-korból, melyeket már nem láthatunk

Új életre kelt kiállítási standok, egy pikkelyes és egy UFÓ-k ihlette épület, melyeket elsöpört a rendszerváltás.

Talán a Hotel Ezüstpart megmenekül
Forrás: glaeriasavaria.hu 
Se szeri se száma az olyan, Kádár-korszakban készült épületeknek, melyeket ma már nem láthatunk a magyar tenger partján. Sok esetben az akkori technológia gyengesége, a slendrián kivitelezés vagy éppen a megfelelő alapanyagok hiánya végzett ezekkel az építményekkel, de legalább ilyen gyakran vezetetett a karbantartás hiánya miatti állagromlás végül a bontáshoz. A rendszerváltással egy időben a Balatoni vendéglátásra talán addigi legsötétebb időszaka köszöntött, hiszen a külföldi- és belföldi turisták nagy része egyszerre tűnt el a tó partjáról. Azok a szállodák, kempingek és panziók, melyek időben kerültek magánkézbe, nagyjából átvészelték ezeket az éveket, de sok impozáns építmény nem járt ilyen szerencsével. A szocreál építészet legkomolyabb teljesítményei a karbantartás hiánya miatt váltak életveszélyessé a kilencvenes évek végére. Mostani cikkünkben négy olyan ikonikus épületet mutatunk be, melyet már nem- vagy – úgy tűnik – nem olyan formában láthatunk a jövőben. 
            Kezdjük rögtön egy kakukktojással, egy olyan üdülővel, melyet nem a rendszerváltás, hanem a Kádár kor valutaéhsége törölt el a föld színéről. Magyarország egyik első és sokak szerint legjobb helyen lévő motelje a tó legkeskenyebb részén épült. A Tihany Motelt eredetileg autós motelként emlegették a szocialista vezetők és formája, sőt cégére is erősen hajazott az amerikai filmekben látható útszéli szállókéhoz. A motelt gyakorlatilag készen vásárolta a magyar állam az 1958-as, brüsszeli Világkiállításon, ugyanis innen származtak azok a bódék, melyek szálláshelyekként funkcionáltak a területen.

A Tihany Motel
Forrás: Fortepan/ Bauer Sándor

Ezekből az épületekből még három helyre, Siófokra, Balatonföldvárra és Keszthelyre is jutott, és eredetileg 5 évre, átmeneti megoldásként terveztek velük. Az előző rendszerben azonban gyorsan repült az idő vagy éppen lassan őröltek a malmok, így még az 1976-os bontási tervet is túlélték a kalyibák. Mire 1983-ban pályafutásuk végére értek, addigra már katasztrófális állapotban lehettek, de végül a Tihany Hotel kibővítésével épült Club Tihany helyigénye végzett velük . Ennél jóval tovább húzta azonban az 1968-ban átadott széplaki „Orion űrhajó”. 
A szocreál építészet ebben a korszakban előszeretettel emelt kör alakú, a tudományos-fantasztikus irodalomra hajazó építményeket, de ezek közül is – szó szerint – kiemelkedett a Hotel Interpress, lábakon álló klubhelyisége. Az esténként presszóként és táncos szórakozóhelyként üzemelő torony valóban lenyűgözőre és látványosra sikeredett, és becenevét az akkor futó tévésorozatról kapta.

Forrás: Fortepan/ Pálfi András

A 360 fokos panorámát kínáló építmény egészen 1989-ig élte fénykorát, ám ahogy már fentebb említettük, a rendszerváltás sok dolgot megváltoztatott a Balaton partján. A MÚOSZ üdülő jelentősége jócskán lecsökkent és ekkortól már többnyire csak deficitet termelt. A szövetség végül 2006-ban eladta a nyaralókomplexumot az UFÓ toronnyal együtt. Bár az új tulajdonos sokáig kacérkodott a gondolattal, hogy az újonnan épülő lakópark stílusát az Orionhoz alakítja, mégis más lett a történet vége. Előbb 2012-ben eltávolították róla a még felhasználható nyílászárókat és egyebeket, majd 2014-ben végérvényesen elbontották az épületet, mivel a járószint tökéletesen tönkrement és életveszélyessé vált. 
            Kicsit több, mint tíz év jutott Balatonfüred első galériájának. és a szocialista gazdaságban akkoriban meghonosodó könnyűszerkezetes építészet egyik látványos eredményének. 1973-ban a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Fémmunkás Vállalat nem kizárólag a bemutatóival, de magával a kiállítási standdal is demonstrálni akarta az új technológiában rejlő lehetőségeket. A 360 négyzetméteres, négy acél tartóbordára rögzített könnyűfém borítású építmény szintén egy kicsit Sci-Fi kiállásúra sikeredett. A füredi tanácsot azonban rögtön meggyőzte, így a következő év már a Balaton partján találta az egykori installációt. A füredi Balatoni Galéria életútja nagy vonalakban emlékeztet a boglári Gömbkilátóéra, hiszen az is a BNV-n kezdte a pályafutását (bővebben itt), de míg az a látványosság ma is a tó környékét ékesíti, addig a Galéria már régen feledésbe merült. Bár több, mint 10 éven át szolgálta a kultúrára szomjazó turistákat, 1985-ben bezárt és a rendszerváltás környékén elbontották.

Forrás: egykor.hu
   
            Egyelőre függőben van az utolsó ikonikus épületünk sorsa, hiszen az egykori Ezüstpart Hotel – ha más formában is, de – úgy tűnik, hogy túléli a rendszerváltást. A pikkelyre emlékeztető külső borítása és impozáns méretei miatt is ikonikusnak számító épület öt évig épült és végül 1983-ra készült el. A tíz emeletes épület és melléképületei eredetileg a Széplaki SZOT üdülő  nevet kapta és kilenc szakszervezetnek kellett összedobnia az építési költségeket. Ez két dolog miatt alakult így: egyrészt a saját tagjaik számára szerettek volna biztos és minőségi szálláshelyeket szerezni Siófokon, másrészt a közel 60 millió forintot másként nem sikerült volna előteremteni. Bár próbaüzemben már 1983-ban is fogadott SZOT beutaltakat a szálló, a hivatalos megnyitó 1984 május elsején volt és ekkor csodálhatták meg a sajtó képviselői is első alkalommal az impozáns épületet.
            A központi toronyban 354 összkomfortos, loggiás szoba és egy évvel később fedett medence került kialakításra. De helyet kapott az üdülő területén többek között filmvetítésre alkalmas terem, szolárium és szauna valamint színházterem, 300 fős presszó és ezer fős étterem is. A szálló melletti kiszolgáló épületekben saját hentes- és cukrászüzem is helyet talált, összesen napi 2200 adagos kapacitással. 
            Az addigra már Hotel Ezüstpart néven futó létesítmény 34 év működés után, 2017-ben zárt be és új tulajdonosa még a tavalyi évben meg is kezdte a kiszolgáló épületek bontását. A tervek szerint a főépület és környéke lakóparkként újul meg, ám azt még nem tudni, hogy a legendás, szocreál homlokzat vajon megmarad-e az utókornak.

2017. július 16., vasárnap

Balaton (autótípus) / Folytatás a posztban


 Balaton egy 1956-ban gyártott törpeautó volt.

 A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1955-ben jelölt ki egy üzemet, amely a törpeautók tesztelésével és gyártási lehetőségeivel foglalkozhatott. A választás a Székesfehérvári Motorjavító Vállalatra esett, ahova a Minisztérium egy háromtagú bizottságot küldött, akik felügyelték a munkát, segítették a dolgozókat. Ezek közül ketten repülőgép-tervezők voltak: Kerekes Pál és id. Rubik Ernő, valamint Bengyel Géza, a Danuvia motorkerékpárgyár konstruktőre.
Ezen kívül tanulmányozhatták az olasz Isetta, a német Messerschmitt Kabinroller, valamint a Goggomobil modelljeit. Az utóbbinak 250 köbcentis volt a motorja, akárcsak annak a Csepel motorkerékpár-motornak is, amit be akartak illeszteni, így ez lett a mérce. 1956-ra lett kész a két törpeautó prototípusa, az Alba Regia és a Balaton.

2015. augusztus 31., hétfő

Balaton Anno / Folytatáshoz kattints a posztra

BALATONFÖLDVÁR -  fürdőházak.

19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek (Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp) ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve - talán Füredet és Siófokot kivéve - sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat. A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a szőlők elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a pompás víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. 1847-től járt ugyan gőzhajó a Balatonon, sőt az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és Boglárról Révfülöpre, azonban élénkebb közlekedés nem volt, kereskedelmi forgalom pedig nem létezett. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége; turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki. A Balaton-vidéki 3 megye ugyan több ízben alakított Balaton-egyesületet, de teljesen eredménytelenül. Fő vasúti vonala a kevéssé érdekes déli partot futotta be, míg az északi partnak nem volt vasútja. A szőlőművelés pusztulásával a nép is egyik fő kereseti ágát vesztette el, s ipar és kereskedelem teljes híján mindinkább elszegényedett.


BALATONMÁRIAFÜRDŐ -  vasútállomás.
BALATONALMÁDI -  strand.




SIÓFOK - fövenyfürdő.
SIÓFOK - fövenyfürdő.
BALATONALMÁDI -  strand.
BALATONALMÁDI- Sárkuta, később Balatonalmádi-Remetevölgy vasúti megállóhely.
  SIÓFOKBALATONÚJHELY  - Junkers A-50 Junior hidroplán kiképző repülőgép a Balatonon.
 SIÓFOKBALATONÚJHELY  - Junkers A-50 Junior hidroplán kiképző repülőgép a Balatonon.

2015. augusztus 16., vasárnap

Szigligeti vár / Folytatáshoz kattints a posztra

Balaton-felvidékenSzigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.


Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak - ezeket a pannonhalmi bencések építették 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt, és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.
A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük emelték a part menti magaslatra az „Óvárt”, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisa volt: innen figyelhették az ellenséges hajókat. Mint oly sok, hegycsúcson emelkedő középkori várét,Szigliget végzetét is egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, és a tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emelt kúriát.
A török hódoltság után a vár elvesztette harcászati jelentőségét. 1702-ben I. Lipót más várakkal együtt ezt is leromboltatta, a Rákóczi-szabadságharc idején már használhatatlan volt. A köveket a környék lakossága építkezéseihez használta. 1913-ban, 1953-ban és 1965–66-ban megerősítették a falakat.

2015. augusztus 13., csütörtök

Csobánc vára / Folytatáshoz kattints a posztra

Csobánc vára Veszprém megyében, a Csobánc hegyen található. A 13. században épült, ma rom. Régészeti feltárása folyamatban van.

A Csobánc-hegy a Balaton vízgyűjtő területének északi részén, a Balaton-felvidékkel határos Tapolcai-medence keleti részén található, Gyulakeszitől keletre és Diszel községtől délre található. A vár a 376 m magas 260x190-es átmérőjű lapos hegyfennsíkon található. Belső vára a plató délnyugati részén épült fel, amit 15-26 m-es átmérőjű árok és földsánc vesz körül és választja el a fennsík többi részétől. Külső vára lényegében az egész hegytetőt magába foglalja csekély falmaradványokkal, ugyanakkor felszínén különféle kialakítású gödrök vannak.



Magát a hegyet először 1221-ben említik oklevelek, amikor is az Atyusz nemzetség elajándékozta ott lévő szőlős területét. A 13. század első felében ismét említésre kerül, a hegyet birtokló királyi udvarnokok és diszeli nemesek pereskedése kapcsán, lévén a nemesek szőlőt telepítettek és kőépületet emeltek a hegyre. Sokan e kőépületben sejtik a vár ősét, bár oklevél még ekkor sem említ várat itt. A várról az első említést egy 1272-es oklevél teszi, de építése már az 1255 előtt elkezdődhetett. A Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdona volt a 17. század második feléig, sokan az előbb említett diszeli nemesekben sejtik e nemesi család őseit, akik a várat emelhették. Viszont említése még a 14. század folyamán sem történik meg, csak 1420-ban.
Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani, Leányfalusi Ágoston, Kinizsi somlói várnagya parancsnoklata alatt. Ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni.1491-ben özvegy Rátóti Gyulafi Lászlóné a várat átadta testvérének, Gersei Pető Jánosnak. A török-magyar végvári harcok jelentették, mint már előbb is lett említve e erősség aranykorszakát. A 16. század elején először Gyulafi István, a már előbb említett özvegy Rátóti Gyulafi Lászlóné fia birtokolta a várat, majd annak fia, a híres csobánci kapitány, Gyulafi László vette birtokba és volt egyben kapitánya. 1554-ben a török sikertelenül ostromolta, viszont az ostrom következtében egyik fala alapjaiból kidőlt. 1559-ben ismét sikertelenül ostromolták. Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról. 1562-ben innen indították az 1561-ben török kézre került Hegyesd várának sikeres ostromát. Bár az erősség folyamatosan veszélyben volt a törökök miatt és elrendelték megerősítését is, nem sok fogantja lett, csak katonáinak létszáma bővült kissé, míg állapota fokozatosan romlott.
1669-ben a herceg Esterházy család vásárolta meg. Bécsben a lerombolása mellett döntöttek, de a Rákóczi-szabadságharc kitörése ezt megakadályozta. Itt szolgált a szabadságharc kitörése előtt gyalogos tisztként a később legendássá vált Béri Balogh Ádám is. 1705-ig császári katonaság tartotta birtokban, de Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc csapatai elfoglalták. A vár ellen a legnagyobb ostrom 1707. február 25-én következett be. Jean Rabutin császári tábornagy sikertelenül próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével. Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével egy körülbelül 30 fős helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védekeztek. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar és dán katonákból álló sereg majdnem 400 főt veszített el a csata során, köztük 52 tisztet. Végül 1709-ben került ismét császári kézbe a vár, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. 1722-ben már mint romot említik csak, mellette említve a Gyulafiak régi udvarházát, lenn a faluban.

2015. augusztus 5., szerda

Ozora vára / Folytatáshoz kattints a posztra

Balaton és a Duna folyó között félúton, a lankás tolnai dombság vonulatainál található Ozora községe, melynek legjelentősebb középkori műemléke a várkastély.


A jobbágyfalut minden hozzá tartozó területtel együtt a Döröcske nemzetségből származó Ozorai nemesi família mondhatta a magáénak, akik a 14. század végére férfiágon kihaltak. Luxemburgi Zsigmond király azonban „fiúsította” Ozorai András úr leányát, Borbálát, aki rövidesen kezét nyújtotta Filippo Scolarinak. Zsigmond 1404-ben kinevezte temesi ispánnak, így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben. 1416-ban engedélyt kapott, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központját jelentő Ozorán „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen. A meredek dombtetőt hatalmas munkával vízszintesre formálták, hogy rajta egy négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal és udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt hozzanak létre. Az itáliai stílusú, inkább kényelmes főnemesi rezidenciának, mint nagyobb ellenálló erejű várnak számító épület után Filippo Scolari felvette az Ozorai Pipó nevet, azonban gyermekei mind fiatalon meghaltak, így nem tudott dinasztiát alapítani Magyarországon. Pipó 1426-ban hunyta le örökre szemeit, özvegye tizenkét évvel élte túl, tőle a váruradalom Hédervári Lőrinc nádorispán tulajdonába jutott át. 1491-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosai elfoglalták a várat. 1537-ben Török Bálint fegyvereseivel lerohanta és kifosztotta az épületet, de az 1544-ben támadó törökök már szabályos ostrommal próbálták bevenni. 1686-ban az előrenyomuló Habsburg katonaság ostrommal foglalta el a várat, ekkor leomlott a nyugati oldala, amit az Esterházy földesurak idején részben kijavítottak, hogy öles falai között egy uradalmi gabonamagtárat alakítsanak ki.
Ilyen formában élte meg az 1970-es éveket, amikor megkezdődtek a régészeti kutatások az egykor szebb napokat látott várkastélyban, aminek helyreállítása már megtörtént, így Ozorai Pipó vára ismét tárt kapuval fogadja a látogatókat.

Ezt is látnod kell

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...