2015. augusztus 11., kedd

Nyírbátori vár / Folytatáshoz kattints a posztra

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban, már a középkorban volt a Báthori családnak egy udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek.
A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.
János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...