2015. szeptember 2., szerda

Buda visszafoglalása / Folytatáshoz kattints a posztra

Benczúr Gyula: "Budavár visszavétele 1686-ban". A lovon Lotaringiai Károly herceg, az előtérben sebesült karral, karddal a kezében Petneházy Dávid hajdúkapitány. Továbbá Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa, Bercsényi Miklós, Pálffy János, Savoyai Jenő, Bottyán János van megjelenítve.
Buda várának és környékének látképe, az 1686. évi ostrom BÁNLAKY JÓZSEF A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME

Európa megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy Buda visszafoglalása a töröktől 1686szeptember 2-án megtörtént. A régóta várt esemény Buda török kézre kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott csak meg. Ezt megelőzően összesen öt alkalommal, legutóbb 1684-ben próbálták visszafoglalni a magyar fővárost. A török hadsereg megpróbálta 1683-ban Bécs városát elfoglalni, emiatt Európának kétsége sem lehetett, hogy az Oszmán Birodalom végső célja az egész kontinens meghódítása. A történelmi veszélyt a pápa érezte talán leginkább, és felismerve az összefogás jelentőségét, létrehozta a Szent Ligát, amely egy többnemzetiségű ostromló keresztény zsoldos sereggé vált. Magyar hadseregről nem lehetett beszélni, nyilvánvaló volt, hogy a magyarság sem visszaszerezni, sem megvédeni nem tudja országának közepét. Buda jól kiépített vár, melyet a török várvédők újabb és újabb erősségekkel falakkal, bástyákkal bővítettek ki, és kijavították a két évvel korábbi sikertelen ostrom omladékait. A védők tudták, hogy stratégiai szempontból Buda a még meg nem hódított Észak-Magyarország kulcsa, és jelentőségét fokozza, hogy Bécshez is viszonylag közel fekszik. Az ostromlottak nagy elszántsággal álltak ellen az ostromlók rohamainak, a török parancsnokok a végsőkig kitartottak.

Károly herceg hadteste
Lovasság parancsnokokGyalogos parancsnokok
  • gróf Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy
  • helyettese Charles Eugène de Croÿ táborszernagy és tüzérségi tábornok
  • gróf Karl Ludwig de Souches, altábornagy
  • báró Johann Wimmar von Diepenthal vezérőrnagy
  • Ludwig Anton pfalz-neuburgi herceg Német Lovagrend nagymestere
Nyelvterület szerinti parancsnok beosztásEgyéb parancsnokok
  • Frankok: báró Hans Karl Thüngen gyalogsági tábornok
  • Brandenburgiak: Hans Adam von Schöning altábornagy, Kurt Hildebrand von der Marwitz és Hans Albrecht von Barfus tábornokok
  • Svábok: Baden-Durlachi Károly őrgróf altábornagy
  • főhadiszállásbiztos: Seelingencron
  • aknász: Liberti kapitány
  • felszerelés és élelmezés: gróf Rudolf Rabatta zu Dornberg tábornok vezérhadbiztos



Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa, a budai vár védője

V. Károly lotaringiai herceg, az ostromló hadsereg fővezére

II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem

Pest elfoglalása (kék nyíl), Buda körbekerítése (kék nyíl), állások kiépítése (kék vonalak), Margit-sziget a sebesültek szigete (kék körbekerítés), török felmentési kísérlet (piros nyíl)

Bottyán János kuruc generális, az esztergomi huszárokat vezette

Batthyány Ádám országbíró Kanizsai végekről érkezett

A várban a győztes fővezér engedélyezte a szabad fosztogatást három napig, olyannyira, hogy a zsoldosok nem törődtek az egyre jobban elharapódzó tűzzel, és Buda összes háza ekkor égett le – ahogy erről a fővezér naplójában megemlékezett. Ebből és még egy zsoldoskatona naplójából kitűnik, hogy a szövetséges külföldi zsoldos közkatonák nagy részét a kincsek képzelete, rablása vonzotta, és kevésbé az, hogy a török veszedelmet elhárítsák. A nagyvezír elmenekült, de a császáriak csak szeptember 6-án indultak üldözésére, és ez már túl nagy előnynek bizonyult az utoléréséhez.
Európában elterjedt a híre, hogy a zsidók együtt védték Budát a törökökkel. Sok európai városban, például Padovában pogromok törtek ki, mintegy bosszúként a zsidók ellen. A padovai zsidó hitközség máig megüli a budai purimot. Az oszmán hódítókkal való fegyveres együttműködésben bűnös 270 zsidót Budáról Nikolsburgba telepítették. A zsidók ezen cselekedete egyáltalán nem véletlenül történt. Tudták ugyanis, hogy az életük a tét, legjobb esetben is üldöztetés várna rájuk a keresztény hódítóktól, hiszen a császáriak ultimátuma az volt, hogy ha nem adják fel a várat, győzelmük esetén nemre, korra tekintet nélkül, senkinek sem kegyelmeznek a várban. A török védők minden használható embert bevetettek a vár védelmében, még a nőket is.
Az ostrom után elhurcolt fogoly zsidót, egy bizonyos Jakabot Bambergben kihallgatták november 25-én. A 12. kérdés az volt: igaz-e, hogy a török védelemnek mindig előre tudomása volt arról, hol fognak támadni a császáriak? Jakab megerősítette, és azt mondta egy bizonyos Schreyer vagy más néven Lauffer mindig azon a helyen dobolt a harctéren, ahol másnap akció volt várható.
Buda bevétele után megkezdődött a török kiűzése Magyarországról. A következő évtizedben váltakozó sikerű Habsburg és oszmán hadjáratok követték egymást. Tizenegy évvel később, 1697. szeptember 11-én a Savoyai Jenő herceg által vezetett szövetséges keresztény hadsereg a zentai csatában döntő győzelmet aratott. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződés értelmében a Magyar Királyság területének legnagyobb részét az Oszmán Birodalom átengedte a győztes Habsburgoknak.

Ünneplés

A győzelem másnapján Avianói Márk kapucinus szerzetes egy szekéren körbehordozott a várban egy Szűz Mária-szobrot, és a táborban hálaadó szentmisét tartott. A legenda szerint ez a Szűz Mária-szobor el volt falazva, csak a lőportár felrobbanásakor leomló fal mögött vált láthatóvá, ezért „Lőporos Madonna” vagy „Budai Madonna” szobrának nevezték.
Lotaringiai Károly nem engedte, hogy ünnepeljék, ezért éjszaka érkezett vissza otthonába, Innsbruckba. Halála (1690) után azonban fia, I. Lipót lotaringiai herceg óriás falikárpitokon apjának fiktív budai diadalmenetét szövette ki. Az egyik ilyen kárpit Buda várában volt kiállítva, de onnan a második világháború után eltűnt. Bajor Miksa ellenben fényes diadalmenetben vonult be Münchenbe, és úgy rendelkezett, hogy haditetteit monumentális alkotásokkal illusztrálják.
Buda visszafoglalásának hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa. Piacterein a „Buda eliberata” harsogást lehetett hallani. Rómába szeptember 9-én érkezett meg Turi gróf a jó hírrel. A pápa elrendelte, hogy másnap délben, az Angyalvár delet jelző ágyúlövése után minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon. Tűzijátékkal ünnepeltek este, és imádkoztak az ostromban elesettek lelki üdvéért. Egy Matteo Simonelli nevű zenész Missa Buda expurgata címmel hálaadó éneket komponált Buda visszafoglalásáról, amelyet 1687. december 14-én adtak elő először.

Petneházy Dávid ezredes Benczúr Gyula festményén

Bercsényi Miklós a bányavárosi főkapítányságból

Pálffy János (nádor)

Koháry István, aki az elfoglalt Buda parancsnoka lett

A török felszabadító kísérletek térképe. Pirossal jelzett részek a török katonaság akciói, kékkel a szövetségeseké (térkép Bánlaky után, 1928)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...